Hirdetmény – EP választás 2019

Magyarország Köztársasági Elnöke 2019. május 26. (vasárnap) napjára tűzte ki az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választását. A szavazás 600 órától 1900 óráig tart.

 

  1. A Választójog

 

A jogalkotó a választójogot meghatározott körben biztosítja a választópolgárok részére. Továbbra sem biztosít választójogot a törvény annak,

  • aki cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll, de esetében a bíróság még nem rendelkezett a választójogból kizárás kérdésében;
  • a bíróság kizárta a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége
  • pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
  • pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.
  • aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

 

Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja

  1. a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
  2. b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.

 

Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásától kezdve a törvény biztosítja a választójogot azon magyar állampolgárok részére is, akik

  1. a) az EU területén kívül élnek,
  2. b) Magyarországon élnek, de nem rendelkeznek lakcímmel.

 

  1. A Névjegyzék

 

A Magyarországon lakcímmel rendelkező választópolgár a 2019. évi európai parlamenti választásokra vonatkozóan kérheti, hogy

 

  • a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő magyarországi településen (budapesti kerületben) adhassa le szavazatát;
  • a korábbi átjelentkezési kérelmétől eltérő magyarországi településen (budapesti kerületben) szavazhasson;
  • a korábbi átjelentkezési kérelmét visszavonva, a lakcíme szerinti szavazókörben adhassa le szavazatát;
  • kérheti, hogy külföldön tartózkodása miatt az általa megjelölt külképviselet névjegyzékébe vegye fel a választási iroda;
  • módosíthatja korábbi kérelmét, és külföldön szavazására egy másik külképviseletet jelölhet meg;
  • visszavonhatja korábbi kérelmét annak érdekében, hogy a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben szavazhasson.

 

A névjegyzékben szereplő választópolgároknak az értesítőt 2019. április 5-ig küldi meg a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI). Amennyiben valaki nem kapta meg az értesítőt, vagy elveszti azt, a jegyzőtől igényelhet újat.

 

1.)  Mozgóurna igénylése

Csak az a választópolgár kérhet mozgóurnát, aki azért nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, mert egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt a mozgásában. Egyéb indokok (pl.: munkavégzési kötelezettség teljesítése) alapján nincs lehetőség mozgóurna igénylésére. A mozgóurna iránti kérelmet legkésőbb 2019. május 22-én 16.00 óráig lehet benyújtani a HVI vezetőhöz, vagy a szavazás napján (2019. május 26.) 12.00 óráig a Szavazatszámláló Bizottsághoz (SZSZB).

2.)  Átjelentkezés

Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. A kérelem alapján a jegyző törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi azon település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, ahol a választópolgár szavazni kíván. A kérelemnek legkésőbb 2019. május 22-én 16.00 óráig kell megérkeznie a HVI vezetőhöz. A választópolgár ugyanezen időpontig kérheti a visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe. Az elektronikus azonosítással beadott átjelentkezési kérelem esetében a határidő 2019. május 24. 16.00 óra.

3.)  A külképviseleti névjegyzék

Az a választópolgár, aki a szavazóköri névjegyzékében szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A választópolgár a szavazást megelőző nyolcadik napon (2019. május 17.) 16.00 óráig módosíthatja, hogy melyik külképviseleten kíván szavazni, vagy kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.

 

III. Az Ajánlás

 

Listát az a párt állíthat, amely legalább 20.000 érvényes ajánlást összegyűjt. Az ajánlóívet a választópolgár saját kezűleg írja alá, adatait azonban más is rávezetheti az ajánlóívre. A választópolgár több listát is ajánlhat, de egy listát csak egyszer. Egy személy csak egy listán fogadhat el jelölést. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a választópolgár szavazatával nem befolyásolja.

 

  1. A Kampány

 

Az Európai parlament tagjainak választása során a kampányra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyéb más választások során. A kampányidőszak 2019. április 6-tól a szavazás napján a szavazás befejezéséig, azaz 2019. május 26-én 19.00 óráig tart. Fontos korlátozás itt is, hogy a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.

A plakátkihelyezésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyéb választásokra.

 

 

  1. A Szavazatszámláló Bizottság

 

A helyi szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: SZSZB) választott tagjait a jegyző javaslatára a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselő-választásokat megelőzően már megválasztotta. A megbízatásuk a következő országgyűlési képviselők választását megelőzően megválasztott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart.

Az SZSZB legalább öt tagból áll. Az SZSZB-k munkáját a korábbi évek gyakorlatának megfelelően delegált tagok is segíthetik. A delegált tagot az SZSZB-be a listát állító jelölő szervezetek legkésőbb 2019. május 17-én 16.00 óráig jelenthetik be.

 

  1. A Szavazás

Az európai parlament tagjainak választásán a választópolgárnak belföldön vagy – amennyiben felvetette magát a külképviseleti névjegyzékre – Magyarország külföldön működő diplomáciai és konzuli képviseletein van lehetősége szavazni.

A magyarországi szavazókörökben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet szavazni!

A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollat kell elhelyezni. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben kizárólag a részükre hivatalosan elhelyezett tollakat használhatják.

A választópolgár részére a szavazóhelyiségben elhelyezett toll használata csak lehetőség, a szavazás érvényességét ez nem befolyásolja.

 

A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom- szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben, míg a szavazás ideje alatt a választópolgárok a szavazóhelyiségben csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.

A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.

Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.

A választópolgárt a szavazást megelőzően a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell!

A választópolgár igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját. A választópolgár személyazonosságát igazolhatja ÉRVÉNYES személyi igazolvánnyal, vagy jogosítvánnyal, vagy útlevéllel. Az említett adatok igazolása más módon (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) nem fogadható el!

Ezt követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki:

  1. a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni;
  2. b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben;
  3. c) már szavazott;
  4. d) megtagadja a szavazólap átvételének a névjegyzéken aláírásával történő igazolását.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot. A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.

A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy pártlistás szavazólapot ad át.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon az érvényes szavazat mellett bármilyen megjegyzést tettek, a listák sorrendjét megváltoztatták, a listát kihúzták, illetve nevet, listát hozzáírtak.

A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.

Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő listára lehet!

Érvényesen szavazni a lista neve melletti, vagy feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet!

A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is.

Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság:

  1. a) ha egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat, a kiesett lista nevét a szavazólapon áthúzza;
  2. b) az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket;
  3. c) szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját;
  4. d) ha az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

Az, aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt önállóan nem tudja kitölteni a szavazólapot, ehhez segítőt (akinek nem kell választópolgárnak lennie) vehet igénybe.

Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként – csak egyszer adhat ki.

A szavazólap kitöltésének ideje alatt – az olvasni nem tudó, illetve a testi, vagy egyéb fogyatékossága miatt a szavazásban akadályozott választópolgár segítője kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.

A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

Mozgóurnás szavazás esetén szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

 Az átjelentkezéssel szavazók részére kijelölt szavazókörben az eredetileg is a szavazókör névjegyzékébe tartozó választópolgárok tekintetében a szavazatszámláló bizottság szintén csak illetékességi területén belülre viheti ki a mozgóurnát, az átjelentkezett választók esetében azonban az egész településen köteles ezt teljesíteni. Ez a szabályozás azért fontos, mert ha pl. tudja valaki, hogy a szavazás napján kórházi kezelésben részesül, akkor először át kell jelentkeznie arra a településre, ahol a kórház található, ezt követően kérheti a mozgóurnával történő szavazást, így a kórházban felkeresi őt a szavazatszámláló bizottság!

A törvény a közvélemény-kutatások szavazás napján történő végzésének és nyilvánosságra hozatalának szabályait, a többi választásokhoz hasonló szabályok mentén engedélyezi.

 

VII. Az Eredmény megállapítása

 

A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.

A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.

A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.

A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő – a nem érvénytelen – szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.

 

Érvénytelen a szavazólap, amely

  1. a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
  2. b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
  3. c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.

 

Érvénytelen az a szavazat, amelyet

  1. a) nem a lista neve melletti, vagy feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal adtak le,
  2. b) kiesett listára adtak le.

 

A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

 

A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát – a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

 

A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat 2019. május 26. 23.00 órát követően hozhatják nyilvánosságra.

A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.

 

 

 

Helyi Választási Iroda

Comments are closed.