Magyarország Köztársasági Elnöke 2019. május 26. (vasárnap) napjára tűzte ki az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választását. A szavazás 600 órától 1900 óráig tart.
- A Választójog
A jogalkotó a választójogot meghatározott körben biztosítja a választópolgárok részére. Továbbra sem biztosít választójogot a törvény annak,
- aki cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt áll, de esetében a bíróság még nem rendelkezett a választójogból kizárás kérdésében;
- a bíróság kizárta a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége
- pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
- pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik.
- aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.
Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja
- a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
- b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.
Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásától kezdve a törvény biztosítja a választójogot azon magyar állampolgárok részére is, akik
- a) az EU területén kívül élnek,
- b) Magyarországon élnek, de nem rendelkeznek lakcímmel.
- A Névjegyzék
A Magyarországon lakcímmel rendelkező választópolgár a 2019. évi európai parlamenti választásokra vonatkozóan kérheti, hogy
- a lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő magyarországi településen (budapesti kerületben) adhassa le szavazatát;
- a korábbi átjelentkezési kérelmétől eltérő magyarországi településen (budapesti kerületben) szavazhasson;
- a korábbi átjelentkezési kérelmét visszavonva, a lakcíme szerinti szavazókörben adhassa le szavazatát;
- kérheti, hogy külföldön tartózkodása miatt az általa megjelölt külképviselet névjegyzékébe vegye fel a választási iroda;
- módosíthatja korábbi kérelmét, és külföldön szavazására egy másik külképviseletet jelölhet meg;
- visszavonhatja korábbi kérelmét annak érdekében, hogy a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben szavazhasson.
A névjegyzékben szereplő választópolgároknak az értesítőt 2019. április 5-ig küldi meg a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI). Amennyiben valaki nem kapta meg az értesítőt, vagy elveszti azt, a jegyzőtől igényelhet újat.
1.) Mozgóurna igénylése
Csak az a választópolgár kérhet mozgóurnát, aki azért nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, mert egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt gátolt a mozgásában. Egyéb indokok (pl.: munkavégzési kötelezettség teljesítése) alapján nincs lehetőség mozgóurna igénylésére. A mozgóurna iránti kérelmet legkésőbb 2019. május 22-én 16.00 óráig lehet benyújtani a HVI vezetőhöz, vagy a szavazás napján (2019. május 26.) 12.00 óráig a Szavazatszámláló Bizottsághoz (SZSZB).
2.) Átjelentkezés
Átjelentkezéssel az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő helyen tartózkodik. A kérelem alapján a jegyző törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi azon település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, ahol a választópolgár szavazni kíván. A kérelemnek legkésőbb 2019. május 22-én 16.00 óráig kell megérkeznie a HVI vezetőhöz. A választópolgár ugyanezen időpontig kérheti a visszavételét a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékbe. Az elektronikus azonosítással beadott átjelentkezési kérelem esetében a határidő 2019. május 24. 16.00 óra.
3.) A külképviseleti névjegyzék
Az a választópolgár, aki a szavazóköri névjegyzékében szerepel, de a szavazás napján külföldön tartózkodik, Magyarország nagykövetségén vagy főkonzulátusán szavazhat. A választópolgár a szavazást megelőző nyolcadik napon (2019. május 17.) 16.00 óráig módosíthatja, hogy melyik külképviseleten kíván szavazni, vagy kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.
III. Az Ajánlás
Listát az a párt állíthat, amely legalább 20.000 érvényes ajánlást összegyűjt. Az ajánlóívet a választópolgár saját kezűleg írja alá, adatait azonban más is rávezetheti az ajánlóívre. A választópolgár több listát is ajánlhat, de egy listát csak egyszer. Egy személy csak egy listán fogadhat el jelölést. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a választópolgár szavazatával nem befolyásolja.
- A Kampány
Az Európai parlament tagjainak választása során a kampányra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyéb más választások során. A kampányidőszak 2019. április 6-tól a szavazás napján a szavazás befejezéséig, azaz 2019. május 26-én 19.00 óráig tart. Fontos korlátozás itt is, hogy a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.
A plakátkihelyezésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az egyéb választásokra.
- A Szavazatszámláló Bizottság
A helyi szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban: SZSZB) választott tagjait a jegyző javaslatára a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselő-választásokat megelőzően már megválasztotta. A megbízatásuk a következő országgyűlési képviselők választását megelőzően megválasztott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart.
Az SZSZB legalább öt tagból áll. Az SZSZB-k munkáját a korábbi évek gyakorlatának megfelelően delegált tagok is segíthetik. A delegált tagot az SZSZB-be a listát állító jelölő szervezetek legkésőbb 2019. május 17-én 16.00 óráig jelenthetik be.
- A Szavazás
Az európai parlament tagjainak választásán a választópolgárnak belföldön vagy – amennyiben felvetette magát a külképviseleti névjegyzékre – Magyarország külföldön működő diplomáciai és konzuli képviseletein van lehetősége szavazni.
A magyarországi szavazókörökben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet szavazni!
A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollat kell elhelyezni. A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben kizárólag a részükre hivatalosan elhelyezett tollakat használhatják.
A választópolgár részére a szavazóhelyiségben elhelyezett toll használata csak lehetőség, a szavazás érvényességét ez nem befolyásolja.
A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom- szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben, míg a szavazás ideje alatt a választópolgárok a szavazóhelyiségben csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.
A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.
Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani.
A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
A választópolgárt a szavazást megelőzően a szavazatszámláló bizottságnak azonosítania kell!
A választópolgár igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját. A választópolgár személyazonosságát igazolhatja ÉRVÉNYES személyi igazolvánnyal, vagy jogosítvánnyal, vagy útlevéllel. Az említett adatok igazolása más módon (például személyes ismertségre hivatkozással, érvénytelen igazolvány bemutatása alapján stb.) nem fogadható el!
Ezt követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.
A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki:
- a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni;
- b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben;
- c) már szavazott;
- d) megtagadja a szavazólap átvételének a névjegyzéken aláírásával történő igazolását.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapokat, amelyeket a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot. A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy pártlistás szavazólapot ad át.
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon az érvényes szavazat mellett bármilyen megjegyzést tettek, a listák sorrendjét megváltoztatták, a listát kihúzták, illetve nevet, listát hozzáírtak.
A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.
Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő listára lehet!
Érvényesen szavazni a lista neve melletti, vagy feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet!
A szavazatszámláló bizottság egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, melynek része a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása, és a választópolgároknak a törvény által előírt rendben történő segítségnyújtás is.
Ennek keretében a szavazatszámláló bizottság:
- a) ha egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatja a választópolgárokat, a kiesett lista nevét a szavazólapon áthúzza;
- b) az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket;
- c) szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját;
- d) ha az olvasni nem tudó, vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más személyt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.
Az, aki testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt önállóan nem tudja kitölteni a szavazólapot, ehhez segítőt (akinek nem kell választópolgárnak lennie) vehet igénybe.
Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként – csak egyszer adhat ki.
A szavazólap kitöltésének ideje alatt – az olvasni nem tudó, illetve a testi, vagy egyéb fogyatékossága miatt a szavazásban akadályozott választópolgár segítője kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.
Mozgóurnás szavazás esetén szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.
Az átjelentkezéssel szavazók részére kijelölt szavazókörben az eredetileg is a szavazókör névjegyzékébe tartozó választópolgárok tekintetében a szavazatszámláló bizottság szintén csak illetékességi területén belülre viheti ki a mozgóurnát, az átjelentkezett választók esetében azonban az egész településen köteles ezt teljesíteni. Ez a szabályozás azért fontos, mert ha pl. tudja valaki, hogy a szavazás napján kórházi kezelésben részesül, akkor először át kell jelentkeznie arra a településre, ahol a kórház található, ezt követően kérheti a mozgóurnával történő szavazást, így a kórházban felkeresi őt a szavazatszámláló bizottság!
A törvény a közvélemény-kutatások szavazás napján történő végzésének és nyilvánosságra hozatalának szabályait, a többi választásokhoz hasonló szabályok mentén engedélyezi.
VII. Az Eredmény megállapítása
A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.
A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.
A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.
A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő – a nem érvénytelen – szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.
Érvénytelen a szavazólap, amely
- a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
- b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
- c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.
Érvénytelen az a szavazat, amelyet
- a) nem a lista neve melletti, vagy feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal adtak le,
- b) kiesett listára adtak le.
A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.
A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.
A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát – a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.
A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat 2019. május 26. 23.00 órát követően hozhatják nyilvánosságra.
A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.
Helyi Választási Iroda