szegedma.hu – 2017. 11. 05.
Több évtizedes múltra tekint vissza a zákányszéki kórus története, Pálnik András 2015 óta áll művészeti vezetőként a kórus élén. Hírportálunknak elmondta, úgy kívánja megvalósítani saját zenei elképzeléseit a magas művészi és szakmai színvonal megtartása mellett, hogy az elnyerje a kórustagok és a közönség tetszését is.
A napjainkban kilenc hölgy és hat férfi alkotta kórusban vannak olyanok is, akik már több évtizede, ketten pedig az 1964-es megalakulás óta vállalnak aktív szerepet a zenei munkában. „Amikor 2015-ben találkoztam a kórussal, azt sokkal inkább újratalálkozásnak mondanám, hiszen már korábbról is ismertem a parasztkórust, diákként 1998 és 2002 között a Zákányszéki Nefelejcs Citerazenekar tagja voltam. Mindkét együttest akkoriban Monoki Lajos, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene tanszékének nyugalmazott tanszékvezető docense vezette, a citerazenekar tagjai egyúttal a parasztkórus munkájában is részt vettek. Azokban az időkben diákként és kórustagként, most művészeti vezetőként vagyok jelen a kórus életében” – fejtette ki, Pálnik András, hozzátéve, a kórusvezetők körében ismeretes az a nézet, amely szerint nem az legfontosabb, hogy a kórus egy-egy előadás alkalmával milyen kimagasló művészi produkcióra képes, hanem az, hogy mi az a szakmai színvonal, ami alá sohasem megy le. Legfőbb célja, hogy ez a szakmai minimumszint minél magasabban legyen. Előfordulhat, hogy néhány tag nem tud minden szereplésen részt venni egyéb elfoglaltság miatt, de ez nem látszódhat meg a kórus teljesítményén. Pálnik András elmondta, azt a magas színvonalú szakmai munkát kívánja folytatni, amelyet elődei elkezdtek és elértek a Zákányszéki Parasztkórussal. Ezt kötelességének érzi az eddigi karvezetők személye, a kórus tagjai és a közönség iránt egyaránt.
„Hetente próbálunk, fontos a rendszeresség és a folyamatosság. A parasztkórus elnevezés nemcsak a névben nyilvánul meg, hanem amatőr művészeti kórusmegjelölést is jelent. Ennek megfelelően a kórus repertoárjában a népdalok, népdalcsokrok mellett, helyet kapnak a zeneirodalom kiemelkedő zeneszerzőinek néhány többszólamú világi és egyházi témájú kórusművei is. Míg korábban a kórusművek előadása többnyire hangszeres kísérettel történt, mára az „a capella” előadásmód a jellemző. A népdalcsokrokat citerakísérettel adjuk elő, amelyet egyedül, vagy a három citerázni is tudó kórustaggal együtt valósítunk meg. A műsorszámok kiválasztását meghatározza, hogy milyen rendezvényen, ünnepségen lépünk fel, éppen ezért szükséges, hogy a kórusművek között legyen egyházi és világi témájú mű, a népdalcsokrok esetében pedig tájegységi vagy konkrét témájú – ide sorolhatóak például az arató dalok, bordalok – összeállításokat éneklünk” – emelte ki.
A cikk folytatódik a szegedma.hu oldalon, további fotókkal.
