Hiába a napsugár tavaszt ígérő simogatása, a cinegék egyre hangosabb éneke, szívünket mégis összeszorítja, hangulatunkat borússá teszi olyan ember halálhíre, aki örökre beírta nevét helyi történelmünkbe, az itt élők emlékezetébe.
Így történt, amikor Kispéter Jánosné (született Király Julianna) nyugalmazott gyémántdiplomás tanárnő, községünk díszpolgárának halálhíre érkezett: „A TANÁR NÉNI” életének 92. évében, 2021. február 14-én örökre itt hagyott bennünket.
Tőle méltóan Kölcsey Ferenc költő szavaival búcsúzhatunk: „… az emlékezet életet ád: s ki tetteiben megemlegettetik, az halhatatlan lesz!”
A balmazújvárosi születésű tanárnő szintén pedagógus házastársával 1956 decemberében érkezett Zákányszékre, ahol a férj – Kispéter János – elnyerte az általános iskola igazgatóhelyettesi munkakörére kiírt pályázatot. A község népe szeretettel és segítőkészséggel fogadta a fiatal pedagógus házaspárt, Kispéter Jánosné mindvégig zákányszékinek érezte és vallotta magát.
1987-ig éltek és tanítottak Zákányszéken, nyugdíjba vonulásuk után költöztek Szegedre.
Kispéter Jánosné tanárnő fontosnak tartotta, hogy a tanítványai minél jobban értsék és szeressék a magyar nyelvtant. Osztályfőnökként időt és energiát nem kímélve figyelt oda tanítványai külső megjelenésére, tisztaságára, helyes viselkedésére. Gondot fordított tanítványai élet-, és családi körülményeinek megismerésére, hogy annak ismeretében jobban meg tudja érteni az iskolai előmenetelüket és az esetleges magatartási problémákat. Jó kapcsolatokat ápolt diákjai szüleivel. A tanórákon kívül szívesen kapcsolódott be a falu kulturális, közösségi életébe, színdarabokat, népi táncot tanított be, a helyi nőmozgalom segítője, támogatója volt.
Életpályája példaértékű volt, pedagógusi pályáját a település felnövekvő nemzedékének nevelésével-oktatásával töltötte. Ennek elismeréseként 2007-ben a képviselő-testület Zákányszék Község Díszpolgára címet adományozta Kispéter Jánosnénak. Szegedi lakosként, nyugdíjasként sem szakította meg a kapcsolatát a faluval, a „kedves zákányszéki ismerőseivel”. Amíg egészsége engedte, részt vett a községi rendezvényeken, osztálytalálkozókon, családi eseményeken. Őszinte, elfogultságmentes véleménye sokat számított a helyi újság szerkesztőinek, a civil szervezetekben tevékenykedőknek.
Sokan közülünk személyesen tapasztalhattuk meg Tanár néni egyedülálló személyiségét, szeretetét, kiapadhatatlan energiáját, kedves hangját és figyelmét. Túlságosan nehéz lenne felsorolni mindazt, amit kaptunk Tőle. Talán most nem is ez a dolgunk, csak annyi, hogy szívünkbe fogadjuk mindazt, amit adott. Amellett, hogy örök tudást adott, megtanított élni, tisztelni, becsülni a másikat.
Kispéter Jánosné temetése Szegeden, a Dugonics temetőben 2021. március 1-jén, 13 órakor lesz. Nyugodjék békében!
ZakaHom-e Egyesület
