Tisztelt Lakosság!
A Polgármesteri Hivatal illetékes munkatársainak felmérése alapján megállapítható, hogy több belterületi ingatlant, vagy az ingatlan előtti területet a tulajdonosai/használói nem megfelelően gondozzák. Ez elsősorban a növényzet elburjánzását, szomszédos ingatlanra vagy utcára történő terjedését, gyomosodást jelenti. Az ingatlanok előtt lévő, illetve a telekingatlanról a járdára és úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről is sokan megfeledkeznek.
Ingatlan előtti terület
Bár a közterület az önkormányzat tulajdonában van, az ingatlanok előtti közterület gyommentesítése és gondozása általában az ingatlan tulajdonosának vagy használójának feladata.
A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-ában foglaltak alapján ez a kötelezettség jellemzően a következő területekre terjed ki:
- A járda és az úttest közötti zöldsáv: Ide tartozik a fűnyírás, a gyomtalanítás, a söprés, télen pedig a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés.
- Járda hiányában: Ha nincs kiépített járda, akkor az ingatlan melletti 1 méter széles zöldsáv gondozása.
- Csapadékvíz-elvezető árok és műtárgyai: Az ingatlanhoz tartozó járdaszakasz melletti árkot is tisztán kell tartani és gyommentesíteni, biztosítva a víz zavartalan elfolyását.
- A közterületen lévő fák és növények: A lakóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ingatlanukról kihajló faágak, bokrok ne akadályozzák a közlekedést és ne jelentsenek balesetveszélyt (pl. sarokházaknál a beláthatóságot biztosítani kell).
Fontos megjegyezni, hogy bár a tisztántartás kötelezettsége az ingatlantulajdonosé, ez nem jelenti azt, hogy rendelkezhet a közterület felett. Például tilos oda szemetet, törmeléket lerakni, vagy engedély nélkül bármilyen építési munkálatot végezni.
Ingatlanon belüli terület
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírásai értelmében a tulajdonos köteles az általa birtokolt, használt ingatlan területét és annak környezetét rendben tartani, gondoskodni tisztán tartásáról, ott a gyomok, allergén növények elszaporodását, virágzását folyamatosan megakadályozni. Köteles a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni; az egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik. A zárlati károsítók olyan élőlények (pl. növényi kórokozók, kártevők, gyomok), amelyek gazdasági szempontból súlyos károkat okozhatnak a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban vagy más területeken.
Felhívom a figyelmet a parlagfű elleni védekezésre is!
A parlagfű, virágzásának idején nagyon kellemetlen tüneteket okozva sok ember életminőségét rontja, mivel virágpora a jelentős allergének közé tartozik. A növény virágzása átlagosan július végétől kezdődik meg, az általa okozott allergiás tünetek egészen október végéig tarthatnak.
A hatóságok – amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget a parlagfűmentesítési kötelezettségének – a mulasztók költségén elrendelik a közérdekű védekezést, és ezzel egyidejűleg növényvédelmi bírságot szabnak ki. A jogszabályi előírások értelmében a közérdekű védekezést belterületen a jegyző, külterületen az illetékes Kormányhivatal rendeli el.
A fentiekre tekintettel tisztelettel kérek minden ingatlantulajdonost és használót, hogy – az egészségünk megőrzése, valamint a hatósági eljárás kellemetlenségeinek elkerülése végett – jogszabályi kötelezettségeiket tartsák be!
Együttműködésüket köszönöm!
Gárgyán István – jegyző