-
Földhivatali adatvédelem,
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról,
Ebzárlat és legeltetési tilalom,
Kormányablak busz a mórahalmi járásban.
Földhivatali adatvédelem
Az utóbbi hónapokban egyre több telefonos megkeresést kap a járási hivatal földhivatali osztálya, melyben konkrét ingatlanok tulajdoni lapjainak információit kérik az ügyfelek.
Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a földhivatali osztály a tulajdoni lap tartalmáról telefonon információt nem adhat. Bármilyen információt az ügyfelek ügyfélfogadási időben (hétfő: 8.00-17.00 óra, kedd-csütörtök: 8.00-16.00 óra, péntek: 8.00-12.00 óra 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 17. sz.) a tulajdoni lap betekintéshez szükséges formanyomtatvány kitöltésével, helyrajzi szám ismeretében kaphatnak. Szíves megértésüket köszönjük!
————————————————————————————————————–
Tájékoztató
a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése alapján.
A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv. ) 29. § (7) bekezdése alapján:
„Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak „
A fenti jogszabályi módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a 2016. június 4. – 2018. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan a kérelmezők vízilétesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez. Ily módon Magyarország területén olyan jogszerű állapot alakuljon ki, ahol biztosított a hatósági felügyelet, figyelemmel kísérhető a vízhasználat pontos mennyisége, és a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósítható.
Milyen engedély szükséges?
Abban az esetben, ha a vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély nélkül került megépítésre vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.
Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A jegyző hatáskörébe tartozik és a jegyző engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely
a következő feltételeket együttesen teljesíti:
ad) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy
rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3 /év vízigénybevétellel kizárólag talaj vízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel
rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási
igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
-
az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
-
az 500 m3 /év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízilétesítményekre vonatkozóan.
Ki a kérelmező?
Az engedély nélkül létesített vízilétesítményre vonatkozó fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.
Mit tartalmazzon a kérelem?
A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni. Szükség lehet az eljárásban szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is.
A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege és módja?
A fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az igényelt, lekötni kívánt vízmennyiségtől, illetve vízkezelésre vonatkozó létesítményektől. A vízügyi eljárások igazgatási szolgáltatási dijainak mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31. ) BM rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Ügyintézési határidő?
A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásokban a hatóság függő hatályú döntést hoz. A vízügyi és vízvédelmi hatóság az érdemi hatósági döntését a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül hozza meg úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.
Mikor és ki mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól?
Amennyiben a vízjogi fennmaradási engedély kiadható, úgy a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők, akik 2016. június 4. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezik, és az engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak.
————————————————————————————————————
Ebzárlat és legeltetési tilalom
A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatal Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala illetékességi területére: Csengele, Pusztaszer, Baks, Kistelek, Balástya, Ópusztaszer, Forráskút, Üllés, Zsombó, Bordány, Pusztamérges, Ruzsa, Zákányszék, Öttömös, Mórahalom, Ásotthalom települések közigazgatási területeire
2016. október 1. napjától kezdődően 2016. október 21. napjával bezárólag
ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el.
A tilalommal kapcsolatos további információk, az elrendelő határozatban találhatók, melyek a települési önkormányzatok és a járási hivatal székhelyének hirdetőtábláin kerültek közzétételre.
—————————————————————————————————————
Kormányablak busz a mórahalmi járásban
Az országban eddig egyedülálló módon Csongrád megye hét járásának 14 településén fogadta ügyfeleit a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által működtetett mobil ügyfélszolgálat szeptember 13. és 20. között.
Járásunkban három településen, Bordányban, Ruzsán és Mórahalmon működött a járási hivatal kormányablak osztálya munkatársainak közreműködésével kormányablak szolgáltatás 2016. szeptember 16-án.
A körút állomásainak összeállításakor szempont volt a helyi igények figyelembe vétele, ezért Bordányban a Faluháznál, Ruzsán az Idősek Otthonában, Mórahalmon a Szent Erzsébet Gyógyfürdőben fogadtuk ügyfeleinket.
Az ügyfelek elsősorban személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, útlevéllel, vezetői engedéllyel, ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatos ügyintézést igényeltek, de a diákigazolványhoz szükséges NEK adatlap is igényelhető volt a mozgó Kormányablakban.
Az ügyfelek részéről nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, főként a mozgásukban korlátozott, vagy időhiány miatt a járásközponti ügyintézést igénybe venni nem tudó ügyfelek részére volt segítség a helyszíni ügyintézés lehetősége.
A megyei kedvező tapasztalatokat a kormányhivatal összegzi, mellyel remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben rendszeressé váljon a településeken a mozgó kormányablak működése.
