Az augusztusi kánikulában sikeresen zajlottak augusztus 14-e és 16-a között a XXI. Zákányszéki Falunapok rendezvényei. A tartalmas, több érdekes programot kínáló három napban a biciklisek most már hivatalosan is birtokba vehették a Zákányszék-Mórahalom közötti, 6,3 km hosszúságú kerékpárutat, mert augusztus 14-én délután – a falunap nyitó eseményeként – az ünnepélyes átadás is megtörtént. Ezt követően az ünnepi képviselő-testületi ülés keretében a közösség köszönetét és elismerését tolmácsolta Matuszka Antal polgármester azoknak a személyeknek, akik példaértékű munkájukkal hosszú évekig a települést „szolgálták”, akik életpályájára példaként tekinthet a település lakossága. Nem maradt el, már hagyománnyá vált a jubiláló házasok, valamint a felnőtt korba lépők köszöntése.
A forró szombaton és vasárnap folytatódtak a programok: a templomban a nagyboldogasszonyi kisbúcsú alkalmával megtartott szentmisén szép számmal jelentek meg zarándokok, több településről. A focipálya környékén a TraktorShow eseményei, valamint Citroën találkozó zajlott, és aki még vasárnap is bírta a hőséget, az a hagyományos főzőversenyen, valamint a lovas fogatok bemutatóján vehetett részt.
Községünk dicsőségfalára ebben az évben nem került fel díszpolgár, erre a címadományozásra most nem került sor. Viszont három hölgyet „Zákányszékért” díjban részesített a Képviselő-testület.
Elsőként Huszta Gézánét szólították az elismerés átvételére, aki a helyi oktatás és kulturális élet területén végzett példaértékű tevékenységért, nyugdíjba vonulása alkalmából, életpályája elismeréseképpen kapta a kitüntetést.
Huszta Gézáné Pintér Terézia Mórahalmon született. A szülei Zákányszéken laktak és gazdálkodtak. Általános iskolai tanulmányait Zákányszéken végezte, majd Szegeden a Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, és vállalati tervező, statisztikus, könyvelő képesítést szerzett. 1980-ban házasságot kötött Huszta Gézával, egy leánygyermekük született, Edina.
Pintér Teréziáról korán kiderült, fontos számára a közösségi munka, ifjúsági vezetőként irányította, szervezte a település és a térség fiataljainak életét. 1975. július 1-én az iskolában kezdett dolgozni, először gondnokként, majd iskolatitkárként. Innen, az első munkahelyéről vonult nyugdíjba. A nebulók Terike nénije a 40 év alatt hét igazgató munkáját segítette, és a gyerekek és szüleik iskolával kapcsolatos ügyes-bajos dolgait is intézte. Munkája során mindig bizalommal fordulhattak hozzá a munkatársai, a szülők, és a gyerekek egyaránt. Mosolyával, kedvességével vidámságot és nyugalmat vitt az iskola életébe.
A sokrétű napi munka mellett mindig vállalt közéleti tevékenységet is. Tanácstagként, a választási bizottság tagjaként, a Takarékszövetkezet igazgatósági tagjaként aktívan részt vállalt a település politikai és gazdasági életének előre vitelében. Több éven keresztül volt a Zákányszéki Parasztkórus tagja.
Munkája elismeréseképpen több oklevelet és kitüntető címet mondhat magáénak, többek között a Művelődési Miniszter Dicsérő Oklevelét is.
A következő kitüntetett Szabó István Jánosné volt, aki az oktatásban végzett kimagasló tevékenységért, életpályája elismeréseképpen részesült a „Zákányszékért” díjban.
Szabó István Jánosné Schmidt Éva Katalin Tiszaszigeten született. Édesapja férfiszabóként dolgozott, édesanyja idejét kitöltötte a négy gyermek nevelése. Általános iskolai tanulmányait Tiszaszigeten folytatta, majd 1963-ban a Szegedi Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett, és a Szarvasi Óvónőképzőbe jelentkezett. Az óvónőképző elvégzése után Kisteleken kezdett dolgozni, innen került 1965. november 27-én Zákányszékre. 1981-ben kötött házasságot Szabó Istvánnal.
Az óvodában minden felmerülő feladatot szinte egyedül kellett megoldania, évekig – mondhatni – mindenesként (óvodavezető, óvónő, gazdaságvezető) dolgozott. Először 20-30 gyerekkel egy csoport, az óvodabővítésnek köszönhetően kettő, majd a 80-as években három csoport indulhatott az intézményben.
Első házasságából Zsolt nevű gyermeke született. A szülést követően viszonylag gyorsan visszament dolgozni, hiszen az intézményben sűrűn cserélődtek az óvónők, dajkák, meg kellett teremteni a stabil és szakmailag is jó intézményt.
A folyamatos munka mellett aktív közéleti tevékenységet is folytatott, hiszen tagja volt a Nőtanácsnak, a Takarékszövetkezet felügyelőbizottságának, küldöttként segítette a Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ munkáját. Bekapcsolódott a Zákányszéki Parasztkórus munkájába, kórustagként és az énekkar krónikásaként öregbítette a település hírnevét.
Munkásságát az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetéssel ismerték el, és „Miniszteri Dicséretben” is részesült. 1999 júniusában vonult nyugdíjba, de még egy évig bejárt dolgozni. 35 évet töltött a szép, de akadályokkal teli pályán, ebből 33 évet vezetőként. Ötven éve a település lakója, itt tölti nyugdíjas éveit is, szeretetben és tiszteletben.
Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete Tóth Imre Béláné részére a helyi takarékszövetkezetben, a közéletben végzett példaértékű tevékenységéért, életpályája elismeréseképpen a „Zákányszékért” díjat adományozta.
Tóth Imre Béláné, Szabó Olga Szegeden született. Általános iskolai tanulmányait Zákányszéken végezte, majd középiskolai tanulmányait a szegedi Közgazdasági Technikum Ipari Tagozatán folytatta. 1961-ben érettségizett, utána a Mórahalmi OTP fiókban kezdett dolgozni. Innen Zákányszékre került, és az I. Szeged Járási KTSZ adminisztrátoraként segítette a helybeli iparosok munkáját.
Nagyon fiatalon, 1965. április 1-jén az akkor még Zákányszéki Takarékszövetkezet vezetője lett. Az átalakulások következtében a helyi takarékszövetkezet a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségeként működött tovább, ahol Tóthné Olga kirendeltség vezetőként dolgozott tovább egészen nyugdíjazásáig.
1965-ben házasságot kötött Tóth Imrével, akivel a szülői ház melletti családi házban élnek. Két leányuk –Edina, és Ildikó – született, akik már unokákkal ajándékozták meg szüleiket.
Tóth Imréné a munka mellet sok időt szentelt a közéleti tevékenységre is. A MESZÖV Ifjúsági Bizottságának, Nőbizottságának és később a Felügyelő Bizottságának is tagja lett, valamint a Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ Intézőbizottságának is tagjává választották.
Helyben, a rendszerváltozásig tanácstagként és vb. tagként segítette a településvezetés munkáját. Jelenleg boldog nagymamaként és aktív nyugdíjasként szeretetben és békességben éli életét.
Bár írásom elején hölgy kitüntetettekről tettem említést, de azért egy férfi is felkerült a képzeletbeli dicsőségfalra: Zákányszék Község Önkormányzata Képviselő-testülete Rácz Sándor részére a Zákányszéki Madárkert működtetéséért, a település turisztikai fejlődéséért végzett kimagasló tevékenységéért „Elismerő Oklevelet” adományozott.
Rácz Sándor Szegeden született. Zákányszékinek vallja magát, anyai ágon tősgyökeres zákányszéki, bár gyermekkorának pár évét nem itt töltötte. A madarakkal nagyon korán kapcsolatba került, emlékei szerint már hat éves korában madárkiállításon vett részt, természetesen akkor még csak érdeklődőként.
A Szegedi Textilipari Szakközépiskolában 1986-ban érettségizett, majd munkát vállalt, nem csak a könnyűiparban: dolgozott textilipari középvezetőként, és vendéglátósként is. 1995-ben alapító tagja volt a Zákányszéki Polgárőr Egyesületnek, és vezetője a 15 fős cserkészcsapatnak. 2000-től mezőőrként tevékenykedett a településen, melyet 2002-2010-ig Mórahalmon folytatott.
1993-tól hobbyszinten díszmadarakkal kezdett foglalkozni, 2000-ben már megyei szinten is jegyzik a madárgyűjteményét. 2003-tól a Díszmadár Magazinban is publikál, majd a Háziállat Magazin szaktanácsadójaként is ismertté vált. 2008-tól a falusi és agrárturisztikai tevékenységbe is bekapcsolódott, és falusi vendégasztal szolgáltatással bővítette a Madárkert repertoárját. Mindezekhez természetesen megszerezte a szükséges képesítéseket is.
Nem mindennapi hobbyjához – mely lassan hivatássá alakult – 2002-ben Csóti Tímea személyében társat is talált, így családi vállalkozássá fejlődött a Zákányszéki Madárkert, mely országosan is ismert és elismert gyűjtemény, ahol jelenleg 85 faj közel 300 egyede található.
Ezúton is gratulálunk valamennyi kitüntetettnek!
A XXI. Zákányszéki Falunap megnyitó ünnepsége a jubileumi évfordulót ünneplő házastársak köszöntésével folytatódott.
Hemingway-t idézve: “Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerű jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.”
Ebben az évben olyan házaspárokat köszöntött Matuszka Antal polgármester, akik 60, 55, illetve 50 évvel ezelőtt találták meg azt az embert, azt a hű társat, akikről az idézet szól.
A zákányszéki anyakönyvvezető előtt 1955-ben kötöttek házasságot:
Borbás Mihály és Laczi Julianna,
Csúcs Lajos és Nyári Mária, valamint
Fodor Pál és Papp Etelka.
1960-ban kötöttek házasságot:
Rózsa József és Vass Hermina,
Vecsernyés István és Domonkos Anna Etelka, valamint
Börcsök Antal és Ördögh Ilona.
1965-ben kötöttek házasságot:
Papp Gellért és Papp Emília Veronika,
Tóth Imre Béla és Szabó Olga Etelka,
Papp Sándor és Ördögh Piroska,
Kispál Dezső és Gyuris Mária,
Masa Miklós Lajos és Papp Piroska, valamint
Papp Imre és Kóródi Margit.
A jubiláló házasoknak szeretetben, megértésben, megbecsülésben töltendő házas éveket és jó egészséget kívánunk!
Hagyomány, hogy a Falunapon a polgármester emléklappal köszönti a 18. életévükbe lépő fiatalokat. 1997-ben született és Zákányszéken él 33 ifjú – 20 leány és 13 fiú –, akik a következők:
Barna Szabina, Bazyani Christopher Kayvan, Börcsök Dávid, Börcsök Eszter, Börcsök Tamás, Csamangó Csaba, Csongrádi Sára, Csúcs Olívia, Daka Andrea, Farkas Olívia,
Frank Andrienn, Halasi Gabriella, Jójárt Renáta, Katona Krisztián, Keresztes Norbert, Keszei Gréta Anna, Kómár Vivien Hoailan, Lázár Dorottya, Lázár Melinda, Lele Viktória, Losoncz István Dániel, Mészáros Kitti Gyöngyi, Molnár Barbara, Mulati Rózsa, Németh Tamás László, Pap Tamás András, Stefaniga Tamás, Szekeres Nikolett, Szőke Gabriella, Szűcs Norbert, Tóth Olivér, Tóth Richárd János, és Zajcsek Bianka.
A közösség büszke fiataljaira, sikereket, boldogulást kíván számukra, és az élet bármerre viszi is őket, a falu – mint a jó szülő – mindig haza várja. Mindannyiójuknak sikeres életutat kívánunk!
Ennyi a krónikája a XXI. Zákányszéki Falunap legmeghittebb, ünnepi pillanatainak, amit kitüntetett és hozzátartozó, vagy csak az ünnepségen jelenlévő örömmel élt át. Büszkék vagyunk azokra, akik Zákányszék képzeletbeli dicsőségfalát tovább gazdagították.
Tanács Klára
További képek facebook oldalunkon található.
