Az 1900-as évek első évtizedeiben a faluközpontot mindössze néhány épület alkotta: az 1952-ben épített „öreg” iskola, az 1925-ben felszentelt templom, egy szatócsbolt, a Lengyel család kocsmája, a postaügynökség, elvétve néhány lakóház és kissé távolabb az 1926-ban felépült vasútállomás.

A Lengyelkápolnai Gazdakör 1920-ban, Lengyel Imre nádfödeles kocsmájában kezdte meg a működését. A helyi kulturális élet kezdete volt ez, hiszen a gazdakörben élénk szellemi élet folyt. Lengyel Imre halála után fia, Lengyel Béla 1937-ben új kocsmaépületet építtetett a jelenlegi művelődési ház helyén. A söntésből nyíló nagyterem végében kicsi színpad állt, jelezve hogy nem egy egyszerű kocsmáról van szó, itt a kultúrának fontos szerep jut. A nagytermet már eredetileg is nagyobb rendezvények – színielőadások, bálok – megrendezésére szánták.

A felszabadulás után az épületet államosították, a tanácsok megalakulása után gazdája a Községi Tanács V.B. lett. 1968-tól Mikszáth Kálmán Művelődési Ház néven kezdte meg a működését.

 A művelődési ház a helyi TIT csoporttal együttműködve sokat tett a tanyai gócpontok kulturális ellátására. A község területén megtartott ismertterjesztő előadások száma egyetlen évben 50, az ismeretterjesztő filmvetítések száma 30 volt. Az első belterületi mozi vetítésekre 1952-től került sor a nagyteremben.

Az első két évtizedben a művelődési otthon igazgatói voltak: Takáts József, Pocskai József, Zoltai Miklós, Wagner István, Mátray János. Szabó István 1966-tól 1977-ig töltötte be a vezetői posztot, akinek kiemelkedő érdemei vannak a település oktatási- és  kulturális életében egyaránt.

A bálak, mozi vetítések, színi- és ismeretterjesztő előadások, mind-mind magas számú érdeklődő részvételével lettek megtartva. Az idősebb korosztályból még többen emlékezhetnek a Házasok és jegyesek báljára, Csárdás bálra, Tökvicsori bálra, Farsangi jelmezbálra, Szüreti bálra, Karácsonyi bálra. 1967-ben a község területén mindössze 48 televízió volt, ezért rendszeres esti programnak számított a közös televíziózás. Sok neves előadó is fellépett a művelődési ház színpadán az 1960-70-es években. A fellépő művészek a teljesség igénye nélkül: Dobos Attila, Mary Zsuzsi, Szécsi Pál, Korda György, Mészáros Ági, Koncz Zsuzsa, Latabár Kálmán, Poór Péter, Aradszky László, Sas József, Hofi Géza.

A művelődési ház igazgatói székét 1981-ben vette át Sas Györgyné, aki 23 évig volt vezetője az intézménynek. Irányítása alatt indult útjára a néptánc- és társastánc-oktatás, a parasztkórus és a citerazenekar kimagasló eredményeket ért el. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, kulturális programok szervezésével nagyban hozzájárult a közösségi élet fellendítéséhez a településen. 1995-ben az alapfokú művészeti oktatás elindítása a nevéhez fűződik. Pályázati források előteremtésével a művelődési házban folyó színvonalas tartalmi munkához biztosította az anyagi feltételeket. Az alapfokú művészeti oktatás 2004 szeptember 1-jétől az általános iskolához került szervezeti egységként.

Napjainkban a művelődési házban a hagyományos közművelődési tevékenység mellett komplex információs szolgáltató központ működik, melyben a községi könyvtár és a teleház is helyet kapott. A Csongrád Megyei Agrárkamara tanácsadója és a falugazdász is az épületben fogadja az ügyfeleket. Az intézményben kerülnek megtartásra a művészeti iskola néptánc- és moderntánc órái is.