A község jelenlegi területér?l hosszú id?re visszavezethet? emlékek maradtak fent. Zákány északi részén a kés?i bronzkorból való leleteket találtak a régészek, amely azt bizonyítja, hogy itt avarok éltek. I.e. 1000 körül már település volt ezen a részen. Feltehet?, hogy az átvonuló avarok ide temették halottaikat.

Az els? írásos emlék II. Béla királynak a dömösi prépostság alapítására vonatkozó levele, melyben Villa Sakani néven kerül említésre a település.

Településünk a leg?sibb feljegyzett nevét a Zákány családtól kapta. A családnak jószágai, birtokai voltak itt.

A tatárjárás el?tt a kunok foglalták el ezt a területet.

A majdhogynem parlagon hever? hatalmas pusztákat Mátyás király engedélye alapján a szegedi polgárok is használhatták a kunokkal együtt.

Az e területre is áldatlan hatást gyakorló török uralom után a pusztákért véget nem ér? perlekedések folytak, majd III. Károly király 1731. május 11-én kelt oklevelében Szeged városának adományozza ezt a területet.

Ekkoriban a városi lakosság egy része, els?sorban alsóvárosi családok települtek ki a közel es? homokföldekre, a mocsaras, vizes területekr?l kiemelked? halmokra, azaz "högyekre". Ezek a "högyek" legtöbbször a telepít? gazda nevét viselték, pl.: Szögi-högy, Daka-högy, Lengyel-högy, Kispap-högy, stb.

A szegedi polgárok sz?l?t telepítettek itt. A nagyobb tagba telepített sz?l?k megkívánták a gondozást, így cs?szházakat, állandó jelleg? hajlékot építettek. A m?velést szegény sorsú emberek, évre szeg?dött kapások, tanyások végezték. A gazda csak ellen?rizni járt ki, és városi életet élt. Az 1800-as évek els? harmadában kezdték kibontakoztatni a hatalmas pusztákon a tanyavilágot.

A terület két részre oszlott: Fels?- és Alsótanyára. Nagy kiterjedés? tanyavilág jött létre, melynek közigazgatása sok problémát okozott. 1891-ben Alsótanyán, 1893-ban pedig Fels?tanyán közigazgatási kirendeltséget állítottak fel. A város körüli tanyavilágot kapitányságokra osztotta fel a város hatósága, melyek kapitánya egy-egy jómódú gazda volt. Zákány kapitányság Szeged Alsótanyához tartozott. A kapitányság gócpontjában Zabosfa néven alakult ki a mai község el?dje, Lengyelkápolna. A Zabosfa név érdekes helyi hagyományon alapul. Valamikor a legenda szerint egy öreg nyárfa állt itt, melynek odvából mindig kikelt néhány szál zab. Csodával magyarázták ezt az emberek, innét a helységrész Zabosfa elnevezése.

A Lengyelkápolna név a település történetében jelent?s szerepet játszó Lengyel család nevéhez f?z?dik. E család tagjai kápolnát építtettek itt. Egy kés?bbi leszármazott, Lengyel István 1922-ben tartott beszéde tanúsága szerint "nemzetes Lengyel Pál és hitvese, Apczi Apolló nemzetes asszony volt törzse annak a családnak, mely a kápolnát építtette." Az adatok szerint már ?k is foglalkoztak a kegyhely felállításával, s ezt az elképzelést legkisebb fiuk, Lengyel Alajos is magáévá tette. Nénje, Kapitány Istvánné, sz. Lengyel Jozefa, öccse meggy?zésére 30 évi tanítói pályán szerzett vagyonát arra áldozza, hogy 1840-ben k?keresztet és harangot állíttat, majd 1842-ben részben saját vagyonából, részben testvérei Alajos és János közrem?ködésével a körüllev? tanyák birtokosainak közadakozásból 1843-ban a kápolna is felépül. A kápolna tornyát 1845-t?l építik, a torony alapjában elhelyezett emlékiratot Tóth János dr. szerkeszti, aki kés?bb Szeged kül- és belterületi iskoláinak igazgatója, de mindvégig a tanyai iskolák és a tanyai nép buzgó támogatója. A kápolnába messze földr?l eljár a nép, nevezetes egyházi méltóságok miséznek itt el?szeretettel.

Lengyel Alajos özvegyének elhalálozása után egyesület alakult a kápolna fenntartására /1906-1929/.

1852-ben épült a falu els? egytantermes iskolája, nevel?i szolgálati lakással együtt.

1880-ban alapítják az els? külterületi iskolát. A Zákányi iskolát 1921-ben b?vítették, alsó- és fels? tagozattal rendelkezett.

1896-ban alapították a Küls?domaszéki (Alsói) iskolát. 1926-ban b?vítették, alsó- és fels? tagozattal rendelkezett.

1905-ben épült a Lázártanyai iskola. 1-4 osztályok oktatása folyt itt.

1907-ben 2 iskola is épült: Bogárzói és Csorva-új (Vágói) iskola. Mindkett? alsó- és fels?tagozattal rendelkezett.

1924-t?l kezdik a templom építését, melynek tervez?je Magyari Nándor építészmérnök, épít?je Gál Mihály k?m?vesmester. Ebben az id?ben a templom környezetében még csak néhány ház volt elszórtan, az öreg iskola, egy kocsma, egy posta, valamint egy kis vegyesbolt.

1924-ben létesül a gazdasági kisvasút.

1926-ban épült a vasútállomás, és vele egy id?ben kezd?dött a tanyai központosítás.

1932-ben felépül a plébánia épülete is.

1933-ban a településen állami anyakönyvi hivatal is indul, melynek vezet?je Szegf? Imre tanító, helyettese Szegf? János tanító-kántor. Ez id? tájt Dr. Bolemann Ferenc gyakorló orvos is letelepedik a kis központban..

1935. július 1-én állítják fel a faluban a postaigazgatóságot,

1936. július 7-én a nyilvános telefonszolgálat megindulása jelentett fejl?dést a település életében.

1937-ben kerül átadásra a belterületi iskola második tanterme .

1938. április 25-én kapott rend?rséget Lengyelkápolna. A rend?rség vezet?je Pintér Ferenc f?törzs?rmester lett, aki harmadmagával vette át a szolgálatot. Hatásköre a csorvai részre is kiterjedt.

1940-ben a faluközpont lassú felépülése is megkezd?dik. 1945. el?tt a kápolna, egy szatócsbolt, egy kocsma, az "öreg iskola" és 27 ház alkotja a falut.

1949-ben közigazgatási kirendeltség alakul. A belügyminiszter 5202-33/1949. BM.sz. rendelete értelmében településünk önálló községgé válik, a legrégibb írásos alapokra /Villa Sakani/ támaszkodva a Zákányszék nevet veszi fel. A név a Zákány családra, és a területen ekkor jelent?s méret? szikes /"székes"/ területekre utal.

1950. január 1-én megalakult Zákányszék község. 3900 f?nyi összlakosságából ekkor 208 f? lét a belterületen, ahol 42 ház állt és 3790 f? a tanyán, ahol 939 épületet vettek számba. A tanyaközpont területén 90 házhelyet alakítottak ki.

A község els? tanácselnöke Simicz Ferencné, aki a tanácsok megalakulásától 1951. március 31-ig tanácselnök.

Még 1950-ben megépül 25 db kislakás és a községháza, amely a falu közigazgatási központja volt.

A szórványok faluvá s?r?södését politikai akarat: a tsz-szervezés sikere érdekében végrehajtott közigazgatási reform siettette. Ennek eredményeként 1952-ig még nyolc tanyaközség önállósult a szegedi határban: Röszke, Domaszék, Mórahalom, Ásotthalom és Ruzsa Alsótanya területén, valamint Szatymaz, Balástya és Csengele pedig Fels?tanya területén.

1951. április 1-t?l Tóth Szilveszterné viseli a tanácselnöki tisztséget 1978-ig.

1952. július 16-án villanyvilágítást kap a falu. Az önállóvá vált település lassan megindul a fejl?dés útján.

1957 óta m?ködik községünkben az Önkéntes T?zoltóság, Heged?s Lajos, az egyesület parancsnokának irányítása alatt.

Az 50-es évek vége felé gyorsul fel a folyamat.

1958-ban nyílt meg a takarékszövetkezet,

1959-ben pedig a napközi otthonos óvoda, a 2 tantermes új iskola, törpevízm?, felvásárlótelep, mázsaház, kisvendégl?. Új utcákkal, lakóházakkal b?vül a faluközpont.

1960-ban új temet? került kialakításra a községi tanács kezelésében, ahol ravatalozó és h?t? kamra lett kialakítva.

1961-ben lezárták az egyházi temet?t.

1961-62-ben épült a község új iskolája két tanteremmel, nevel?i lakással együtt a József Attila u. 34. szám alatt.

1966-ban a körzeti orvosi rendel? is új épületbe költözhetett. A kés?bbiekben ez is sz?kösnek bizonyul, így 1978-ban egészségügyi objektum kerül átadásra körzeti orvosi rendel?vel, gyógyszertárral és 4 szolgálati lakással. Így lehet?ség nyílik arra is, hogy a korábbi körzeti orvosi rendel? fogorvosi rendel?ként m?ködjön.

1974-ben az Ifjúság utcai, valamint a Dózsa György - Béke utcai parkban családi faültetésre került sor. A községi tanács, a Defag és 98 család ültetett 200 db fát, melyet a szegedi Defag ajánlott fel a településnek.

1978-tól Szél Sándorné látja el a tanácselnöki feladatokat 1990-ig.

1979-t?l kezd?dött egy új kétszintes iskola építése állami támogatással, ezzel egy id?ben a tanyai iskolák bezárása is megkezd?dött és 1983-ban az utolsó külterületi iskolát is bezárták.

Külterületen 1880-tól 1983-ig 5 iskola m?ködött. Zákányi iskola, Küls?domaszéki (Alsói) iskola, Lázártanyai iskola, Bogárzói iskola, Vágói iskola.

1982. augusztustól az új kétszintes, 8 tantermes általános iskolában tanulhatnak a gyerekek. Az új tágas iskolában beindulhatott a csak délel?tti tanítás, a szaktantermi oktatás, differenciált foglalkozások a kisebb létszámú osztályokban.

1983-ban üzembe ehlyezték az óvoda konyháját.

1984-ben a rászoruló, id?s emberek számára napközi otthont alakít ki a tanács.

A belterület növekedését követve 1984-ben 200 m3-es hidroglóbusz, majd 1988-ban egy harmadik ivóvízkút létesül a község egészséges vízellátása érdekében.

1985-ben a község bekapcsolódik az automata távhívási telefonrendszerbe.

1985-t?l folyamatosan kiépül a vezetékes gázhálózat, és jelent?sen növekszik a portalanított utak száma.

A Kiss Imre utcában társadalmi munkában készült a portalanított út.

1988-ban a Csongrád megyei Tervez? Vállalat elkészítette Zákányszék község hosszú távú fejlesztési koncepcióját és összevont rendezési tervét, amely apró módosításokkal 2001-ig volt hatályos.

A 80-as évek elejét?l folyamatosan halad a fizikoterápiás kezeléshez szükséges gépek, berendezések beszerzése. Ezek elhelyezésére és a gyógyító munka korszer? végzésére 1988-ban sor kerül az egészségügyi objektum b?vítésére is.

1990-ben a Pet?fi utcai orvosi rendel? került felújításra és b?vítésre, amely után a fogorvosi rendel? új, nagyobb terembe került.

A rendszerváltás helyi legfontosabb eseménye a Zákányszéki Községi Önkormányzat megalakulása.

"Az Országgy?lés - követve hazánk haladó Önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. A helyi önkormánzat lehet?vé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illet?leg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdek? közügyeit ..."

1990. évi LXV. törvény

A leköszön? szervezet: Zákányszék Községi Tanács

Elnöke: Szél Sándorné

Tagjai: Tóth Szilveszterné, Bózsó István, Tóth Imréné, Papp Antal, Körömné Gedai Mária, Szabó Istvánné, Vér Ferenc, Király Etelka, Csúcs Lajos, Daka Szilveszter, Makra János, Ördögh János, Makra Imre, Borda Sándor, Borbás István, Oltványi István, Seb?k Istvánné, Papp László, Vass Vilmos, Vass Dezs?, Bóka Ferenc, Csúcs Kálmán, F?di István, Tanács Istvánné, Hajdú Imréné, Rokolya Kálmán, Masír József, Sz?cs B. Kálmán.

Pót tanácstagok: Simon Jánosné, ifj. Csúcs Lajos, Huszta Gézáné, Dobó Lászlóné, Engi Gézáné, Börcsök László, Adamik István, Rokolya Lászlóné, Fekete Csabáné, Vass Károly, Csepi László, Huszta Vince, Kormányos Jánosné, Savanya Sándor.

Utolsó ülését 1990. augusztus 23-án tartotta.

Végrehajtó Bizottság

Titkár: Dr. Pölös Géza

VB. tagok: Bózsó István, Tóth Szilveszterné, Vass Vilmos, Csúcs Kálmán, Papp Antal, Vér Ferenc, Borbás István.

Az Országgy?lés 1990. szeptember 30. napjára t?zte ki a helyi önkormányzati képvisel?k és polgármester választását.

A létrejött, új szervezet: Zákányszék község Önkormányzata

Gárgyán István	polgármester	független
dr. Pölös Géza	vb. titkár (kés?bb jegyz?)
Csóti József	képvisel?	független
Daka Imre	képvisel?	független
Kazi Imre	képvisel?	független
dr. Kovács József	képvisel?	független
dr. Máthé Ellák	képvisel?	független
Papp László	képvisel?	KDNP
Rokolya Kálmán	képvisel?	független
Zombori József	képvisel?	KDNP

Még ebben az évben új körzeti orvosi rendel? épül, mely lehet?vé teszi a községben a 2. egészségügyi körzet kialakítását.

1991-ben a falu történetében el?ször helyi lap indulásáról dönt a testület "Zákányszéki Kis Újság" névvel.

1991. január 15-i ülésén a képvisel?-testület sportcsarnok építésér?l döntött.

Az építkezést ez évben meg is kezdték, Ladányi Imre mérnök terve alapján. Kivitelez? a KERAMIT Épít?ipari Szolgáltató Kisszövetkezet volt, alvállalkozók segítségével.

Ez a beruházás összesen 16 632 eFt-ba került. A m?szaki átadás-átvételre 1992-ben került sor. Az átadást követ?en Szondi Sándor lett a sportcsarnok gondnoka.

1992-ben a II. világháborúban elesett zákányszéki lakosok emlékére ünnepélyes keretek között felszentelik és átadják a falu középpontjában elhelyezett emlékm?vet. A márványtalapzatra 54 név kerül fel.

1993. április 22-én az önkormányzat megvásárolta az Egyetértés Mg-i Szakszövetkezet irodaházát, ahová 1994. februárjában átköltözött a hivatal.

1993. novemberében tagsági döntés alapján jogutód nélkül megsz?nik az Egyetértés Mez?gazdasági Szakszövetkezet, mely az 1978. január 1-én egyesült Május 1. és Homokultúra Mez?gazdasági Szakszövetkezetb?l alakult. A megsz?nt szövetkezet taglétszáma 1538 f? volt, ebb?l aktív dolgozó 357 f?, az érintett terület 5700 hektár.

Így a legnagyobb munkáltató megsz?nése után a településen m?köd? gazdasági egység a Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi egységei: élelmiszer, vendéglátó egység, m?szaki bolt, tüzép-telep, továbbá a szeszf?zde, néhány szolgáltató jelleg? kisiparos, valamint a Géphasznosítási Szövetkezet.

A földterületek kiadását a földrendez? és földkiadó bizottságok kezdték el 1992-t?l.

Ugyanebben a hónapban dönt a képvisel?-testület a községi jelképek (zászló, címer) megalkotásáról, melyek létrehozására a következ? esztend?ben Józsa Gábor ötvösm?vészt kérik fel.

Ebben az évben 9 önkormányzati rendelet és 106 határozat született.

1994-ben szilárd burkolatú út építését határozta el a testület. I. ütemben a Tömörkény, Béke és Ifjúság utcákban, II. ütemben a költségvetés függvényében pedig Nyár és Október utcákban. A kivitelezéssel versenytárgyalás után a STRABAG Hungária Épít? Kft-t bízta meg.

Az 1994. december 11-i önkormányzati választásokon ismét Gárgyán Istvánt választja polgármesternek a lakosság. Alpolgármester Csóti József, képvisel?k: dr. Sebestyén Balázs, Rokolya Kálmán, Zombori József, Ördögh János, Dobó László, Papp László, Papp János, Bóka Ferenc. 1994. december 22-én az alalkuló ülésen tették le az esküt.

Az új id?szakban a lakossági önszervez?dés fontos momentumaként két alapítvány is születik.

A helyi általános iskola iskolaszékéb?l Deme Józsefné igazgatón? kezdeményezésével létrejön a Zákányszéki Általános Iskola Diákjaiért Alapítvány, mely alapt?kéjeként a "szül?k bálja" rendezvényb?l származó bevételeket mozgósítja a tanulók érdekében. Az alapítvány elnöke: Papp Imre.

Ugyancsak ebben az id?szakban a falu közbiztonságáért felel?sséget érz? állampolgárok a Zákányszék Közbiztonságáért Alapítványt hozzák létre a Zákányszéki Polgár?r Csoport keretein belül, melynek vezet?je Rácz Sándor.

Ez évben lakóházra 6 építési engedély és 7 használatbavételi engedély lett kiadva.

1996-ban jelent?s lépés az önkormányzat részér?l, hogy az 1985-ben megteremtett, de kapacitásában nagyon sz?kösnek bizonyuló telefonellátási helyzet javítására területet biztosít a b?vítéshez szükséges digitális telefonközpontnak. Ennek eredményeképpen egy modernebb távközlési technika lehet?ségei mellett a korábbi 70 közület és magán távbeszél? állomások száma 300-ra b?vült, ami azt jelenti, hogy minden 2-3. belterületi ház bekapcsolódott a telefonhálózatba.

A lapostet? elöregedése miatt elkerülhetetlenné válik az általános iskola tet?szerkezetének felújítása. Ez egyben megoldási lehet?séget biztosít az oktatás egy helyre koncentráláshoz. A tet? 1996 ?szén lett kész.

A villanyhálózat felújítása is megkezd?dik 1996-tól és 1998-ig be is fejez?dik. Erre azért volt szükség, mert 1960-as évek elejét?l lakossági öner?böl készült a tanyák villamosításának 85-90%-a. Az így kiépített és felújított külterületi villanyhálózati vonalak tulajdonjoga a DÉMÁSZ Rt. kezelésébe kerültek. A felújítás költségének 70%-át a DÉMÁSZ, a költségek fennmaradó részét az önkormányzat és az érintett lakosság anyagi hozzájárulása biztosította.

Az egyházközség képvisel?-testületének egyetértésével az önkormányzat a Lengyel téren lév?, életveszélyessé vált közel 100 db nyárfa kivágásáról döntött. A nyárfák tuskóinak kitisztítása után ezek helyére 1997-ben díszfák, cserjék lettek ültetve.

Még 1997 ?szén a testület jóváhagyta a Szegf? János, Arany János, Tömörkény, Kossuth és a Tavasz utca portalanított útburkolat építését, ezek költsége saját forrásból, pályázaton nyert pénzb?l és lakossági hozzájárulásból lett kiegyenlítve. Az útépítés 1998 tavaszán készült el.

A község belterületének szinte minden utcája útburkolattal van ellátva.

Az 1998. évi választásokon dr. Kovács Józsefet választja a falu lakossága polgármesterré.

1999-ben megépül az óvoda, iskola és a sportcsarnok közös szennyvíztisztítója.

2000 novemberében a Soros Alapítvány támogatásával, az egészségtervvel kapcsolatban, játszótér kialakítása valósult meg.

2001-ben készült el a belvízelvezet? csatornahálózat, amely a csapadékosabb id?szakokban felszaporodott víz elvezetésére szolgál.

Ebben az évben a Démász Rt. korszer?sítette a közvilágítási hálózatot.

2002-ben készült el a Zákányszéki Kispiac, ahol a helyi ?stermel?k minden kedden és pénteken a háztájin megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket, savanyított termékeket, mézet, él? baromfit, él? és m?virágot értékesítik.

2003 év elején kerültek kihelyezésre az új, tájba ill? buszvárók, amelyek védelmet nyújtanak a várakozók számára az id?járási hatásoktól.

A Lengyel-Gazda Kht. aktív közrem?ködésével elkészült a Lengyel tér teljes felújítása.

F?tés került a Lengyel téri buszmegálló várójába.

Szeptemberben adták át a településen a Gondozási Központot.

2003-2004 telén került átadásra az 5 db költségalapú bérlakás, amelyek a Zákányszéken letelepedni szándékozók számára nyújt megoldási lehet?séget lakásproblémáikra.