Zákányszék egyike azon szegedi gyökerekből táplálkozó alsótanyai falvaknak, amelyek napjainkban is szívós ragaszkodással őrzik az elődök vallásos hagyományait.

A falu központjában található az 1800-as évek közepe óta a község római katolikus temploma, a Szentháromság Plébánia-templom.

Zákányszék sajátossága a környező alföldi tájjal harmonikus egységet alkotó nagy kiterjedésű tanyavilág, mely építészeti szempontból is különös figyelmet érdemel.

A régi tanyaépületekre jellemzőek és néhol még ma is fellelhetők a napsugárdíszes házhomlokzatok, amelyek e táj népi építészetének jellegzetességei, hirdetve az akkori építők ügyességét.

Ezek homlokzata nyugatra és délre néz, az udvar felé eső része nyújtott tornácot fed, teteje nád és cserép.

Két emlékmű található a község szívében, a Lengyel téren. Az egyik a felszabadulás emlékét őrzi, Tóth Valéria szobrászművész alkotása 1986-ban került átadásra. Ugyanitt áll a II. világháborúban elesett zákányszékiek emlékére felállított emlékmű, Bánvölgyi László alkotása 1992-ben került átadásra.

A Szalay László keramikus iparművész által megalkotott
tulipánformájú csobogó
2002-ben vált a Lengyel téri park részévé.

Messze földön híres Zákányszék kulturális élete.

Több évtizedes múltra tekint vissza az országos hírű Zákányszéki Parasztkórus. 1964-ben alakult. A parasztkórus nevet ma Magyarországon mindössze hárman viselik, a zákányszéki kóruson kívül a mórahalmi és a több mint 100 éves sárrétudvari.

A környék legnépszerűbb hangszerét – a citerát – a Nefelejcs zenekar az ország második legjobb együtteseként pengeti. 1975-ben alakult.

1988-ban néptánccsoport is alakult.

A Móra Ferenc utcában található a Házi Múzeum, mely a régi paraszti életet sajátosságait mutatja be.

Alföldi Kék-túra bélyegzőhely. Az Országos Kék-Túra útvonala érinti a települést. Az Alföld déli részén az Alföldi KÉK-Túra útvonal vezet át, amely az egész országot körbezáró

KÉK-Túra részeként lehetőséget ad az Alföld bejárására, természeti, történelmi és kulturális értékei jelentős részének megismerésére. Az Alföldi Kék-Túra Csongrád megyei útvonala Zákányszék érintésével halad tovább a fehértói madárles, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark felé.

Növényvilága nagyon különleges. A szakemberek szerint Csongrád megye legtöbb növényritkasággal megáldott területe. A hússzínű ujjaskosbor, a szibériai nőszirom, poloskaszagú kosbor, akornistárnics , imola, buglyosszegfű, fátyolos nőszirom, mocsári kosbor, pompás kosbor és a szürkés ördögszem ritka fajaival ismerkedhet az idelátogató.

Délkelet felől megközelítve a települést, az egyik udvarházban egy helyi védelem alatt álló, kiemelkedő természeti értékű, 130 éves kocsányos tölgyet csodálhatunk meg.

A falu határában irodalmi emlékhely a Sebők-hegyi 397. számú, volt Kiss Pál-féle tanya, ahol gyakran vakációzott és a két világháború között élt Tömörkény István író. Több novelláját itt írta.

Zákányszék község önkormányzatának képviselő-testülete 1999-ben
„Zákányszék Község Díszpolgára”
helyi kitüntető címet alapított.

A Testület eme cím adományozásával ismeri el:

• azok érdemeit, akik Zákányszék község szellemi, anyagi gyarapodásáért példaértékűen dolgoztak, a közélet, a gazdaság, a tudományok, a kultúra és a művészetek, a gyógyítás, az oktatás-nevelés területein maradandó alkotó munkájukkal elősegítették a község fejlődését, polgárainak boldogulását;
• azoknak a Zákányszék községben született vagy itt élő és alkotó, kiemelkedő humánumú, közmegbecsülést szerzett polgároknak, akik kimagasló eredményességű munkásságukkal járultak hozzá Zákányszék fejlődéséhez.
• Szabó István az első zákányszéki, akinek a munkásságát a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címmel ismerték el. A lovagi címet 2003. január 22-én vette át Nick Ferenctől Budapesten.