A  veszettség az egyik legrégebben ismert, embert és állatokat egyaránt megbetegítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben.

Hazánkban a 70-es, 80-as évek óta az úgynevezett „erdei veszettség” okoz nagy problémát. Ennek legfőbb terjesztője a róka.

A  Vidékfejlesztési Minisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszeri (áprilisban és októberben) végrehajtott, rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A 2004-ben elnyert, 3 évre szóló PHARE-pályázat és saját költségvetési forrás eredményeként az ország egész területén végrehajtott vakcinázás nagyon eredményes volt, a 2007. őszi kampánnyal befejeződött. A védekezés természetesen azóta is tart. Az EU támogatásával ez év tavaszán is sor kerül az ország valamivel több mint, 41 ezer km²-es területrészének vakcinázására.

Az április 14-ével kezdődő és várhatóan mintegy 2 hétig tartó vakcinázási kampányt a VM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal irányításával a MgSzH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.

Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők március közepétől minden érintett megyében szakmai értekezleteken tájékoztatják a résztvevőket a 2011. évi őszi kampány eredményeiről, és a 2012. tavaszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakcinázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete, vége.

A vakcinázási kampányban közreműködnek a megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai, a Földművelésügyi Igazgatóságok  Vadászati és Halászati Osztályai, a regionális és kistérségi ÁNTSZ-ek, a települések önkormányzatai, és nem utolsósorban az ország valamennyi vadászatra jogosultja ( alkalmazottaik, a mintegy háromezer ötszáz hivatásos  vadász).

A kampányidőszakban 833 ezer adag, csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát repülőgépekről juttatják ki a területre, amely az országban 5 repülőtérről, szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és megyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország kijelölt területének minden km2-re átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül. ( kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutat, vasutat)

Azokon a területeken ahol nem célszerű, vagy tilos repülni, gyalogosan kézzel kerül sor a vakcina kihelyezésére (pl. a Balaton Somogy és Zala megyei parti települései közelében és repülési tilalmi övezetekben)

A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása.  Hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületek több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdetőtábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás....c plakátok. Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel ( helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság minél pontosabb informálását.

A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettségi esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset),  2009-ben már csak 1 veszettségi esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében 5 esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron – Szerbia felől- átkelve jutott át hazánk területére) míg 2011-ben nem állapítottak meg veszettségi esetet.

A munka eredményességét tehát egyértelműen igazolja a veszettségi esetek nagyságrendekkel történt csökkenése. A kiváló eredmények ellenére a folyamatos kontroll nem maradhat el. A mintagyűjtés a nem vakcinázott területeken egész évben folyamatos. A vakcinázás után (1 hónapos várakozást követően) a vadászterületek kezelőinek a vakcinázott területekről meghatározott számban- a hatósági állatorvosok útján- rókákat kell vizsgálatra küldeni az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára. Ott a szükséges kontroll-vizsgálatokat elvégzik.

Noha a veszettség elleni beavatkozás az ember érdekében történik, annak minden terhét a VM és intézményei viselik. A humánegészségügyért felelős tárca mind ez ideig nem tudott hozzájárulni a költségekhez.

Bár a veszettség elleni védekezés már hosszú ideje tart, az ország mentességéig még további évek vannak hátra. A WHO előírása szerint az a terület nevezhető veszettségtől menetesnek, ahol két egymást követő évben nem regisztráltak veszettségi esetet. Ennek eléréséhez még komoly erőfeszítésekre van szükség. Annál is inkább állítható ez, mert a szomszédaink közül csak Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Románia védekezik hasonló módszerrel a veszettség ellen, mint hazánk. Ukrajna, valamint Szerbia felől- a nem immunizált rókák bevándorlásának kockázata miatt- továbbra  is rendszeres védekezésre kell fölkészülni. Ezért a veszettség elleni vakcinázást a következő évben is folytatni kell.

Budapest, 2012. március

Vidékfejlesztési Minisztérium

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal