• „Üdvöz légy születésed napján, magyar szabadság! Először is én üdvözöllek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözöllek oly magas örömmel, amilyen mély volt fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet!”
• Ezeket a sorokat rótta a naplójába Petőfi Sándor 1848. március 15-én.
• Szeretettel köszöntök mindenkit, kicsit és nagyot, időst és fiatalt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján.
• Ha megkérdezünk egy magyar ember itt, vagy a világ bármely részén, hogy melyik a magyarság legnagyobb nemzeti ünnepe, a válaszadók legnagyobb része gondolkodás nélkül azt fogja felelni: március 15.-e, a magyar forradalom és szabadságharc ünnepe.
• 
• A válasz okát a dicsőséges forradalom és szabadságharc emlékezete mellett persze másban is kereshetjük. Illyés Gyula ezt írja: „Ha megvizsgáljuk a magyar ember lelki tulajdonságait, akkor valamennyi alján a szabadság és a haza szeretetét találjuk.”
• Ezért is írták az 1867-ben bekövetkezett kiegyezés után emelt honvéd emlékművekre szerte az Országban: „Szabadság vagy halál!”
• A szabadság számunkra ma természetes és a világ változásának köszönhetően talán az óhaza határán kívül eső magyaroknak is elérhetőbbé vált.
• A szabadság szeretete mellett a haza szeretetét kell megfogalmaznunk.
• „Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő” – mondta Széchenyi István.
• Amikor feltűzzük a kokárdát, akkor ezt büszkeséggel tesszük. Nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel.
• Nagy történelmi események hiányában a haza szeretetét itt és most a kis tettekben is megélhetjük.
• Szereti-e hazáját a gyermek, ha megtanul egy verset, hogy a mai napot szebbé tegye, vagy a pedagógus, aki az óvodásokat, iskolásokat felkészítette erre az ünnepre.
• Szereti-e hazáját, aki rendben tartom a kertjét, de rendben tartja a háza előtt az utcát is, lenyírja a füvet, megmetszi és megöntözi a közterületi fát is, ha felvesz egy eldobott nejlonzacskót az utcán, egy olyan után, aki úgy látszik, még nem tudja, hogy a hazát így is lehet szeretni. Igen a hazát így is lehet szeretni.
• Nem annyira látványos, mint a győztes tavaszi hadjárat, kevésbé vakmerő, mint Budavár visszafoglalása és nem annyira hősies, mint Batthyány Lajos vértanúsága, és nem beszélünk róla annyit, mint a Segesvári csatáról, de a hazánk szeretete, Zákányszék szeretete ma is, és itt is gyakorolható.
• 1848-49 forradalmának és szabadságharcának hazaszeretete pedig emlékeztessen bennünket a nagy tettek mellett arra is, hogy a történelem menetét a mindennapi emberi cselekedetek, sokszor a hétköznapok csatái viszik előrébb.
• Ha erősen él bennünk egy szebb jövő reménye, és képesek vagyunk együtt, egymásra támaszkodva megvalósítani azt, akkor méltók lehetünk, méltók leszünk 1848 örökségéhez. Ebben segít minket minden évben, újra és újra a megemlékezés a forradalomra és szabadságharcra, március 15-ére és annak hőseire.
• Ünnepi köszöntőm Farkas Anna soraival zárom:
• „Mindegy, hol vagy,
• merre sodort az élet,
• ha magyar vagy,
• a hazaszeretet éltet.”

Matuszka Antal

polgármester